Szabó Réka, Kaló Zsuzsa, Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Hoyer Mária a Traumainformált csoportos tanácsadás szerhasználó nőknek kötet bemutatóján
Szabó Réka, Kaló Zsuzsa, Mogyorósy-Révész Zsuzsanna és Hoyer Mária a Traumainformált csoportos tanácsadás szerhasználó nőknek kötet bemutatóján

Traumainformált csoportos tanácsadás szerhasználó nőknek

Hiánypótló könyv jelent meg nemrégiben a traumák és a szenvedélybetegségek összefüggéséről, aminek kapcsán ismét dupláztam a múlt héten: kétszer is volt lehetőségem hallani a szerzőt, Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi docensét, tanácsadó szakpszichológust, akinek kiemelt érdeklődési területe a függőség és a trauma narratívák tanulmányozása a nők körében.
0 Megosztás
0
0
0

Szerdán, a Drogriporter Szabadegyetemen Sárosi Péter a női szerhasználat témáját járta körül meghívott vendégeivel, Kaló Zsuzsával, Oberth Bettinával, a szerhasználó várandós nőket felépülésükben támogató Józan Babák Egyesület vezetőjével, továbbá Köhler Kata pszichológussal, a Mamakör társ-alapítójával, ahol az anyává, családdá válással együtt járó krízisekkel és a gyermekneveléssel összefüggésben segítik a nőket és családjaikat.

Szombaton pedig a kötet bemutatója zajlott, Kaló Zsuzsa mellett Mogyorósy-Révész Zsuzsanna, EMDR-terapeuta, tanácsadó szakpszichológus, Hoyer Mária, klinikai és addiktológiai szakpszichológus és Szabó Réka, addiktológiai tanácsadó szakpszichológus, szupervizor, családterapeuta részvételével.

Amit mindkét eseményről elhoztam vezérgondolatként, hogy a függőségekből való felépülésben kiemelt fontosságúak a kapcsolatok, ideértve természetesen a segítő csoportokat is, amelyekben a kimondhatóság élménye kerül a középpontba. Trauma esetén ugyanis voltaképpen egy narratíva-szakadás történik, amelyet újra kell alkotni, és a traumatikus élmény oldásában nagy szerepe van a biztonságban, szakemberek vezetése mellett történő kibeszélhetőségnek, a kontroll visszaszerzésének, az érzelemszabályozás és az öngondoskodás elsajátításának.

„A trauma elszigetel, a csoport helyreállítja az összetartozás érzését” – idéz a szerző kötetében Judith Lewis Herman Trauma és gyógyulás című könyvéből, nyomatékosítva, hogy milyen pluszt tud nyújtani ez a támogatási forma a szenvedélybetegségben érintett nők számára, főként, ha ennek tervezése és megvalósítása során férfiakétól eltérő pszichoszociális szükségleteikre, igényeikre és kihívásaikra is figyelmet fordítanak.

A kiadvány a traumák és a női szerhasználat összefüggését, a felépülés hatékony megvalósíthatóságának lehetőségeit bemutató, elméleti rész mellett gyakorlati segítséget is nyújt azon szakemberek számára, akik az érintettek felépülését támogató csoportokat terveznek, mivel ezek összeállításához egy komplett feladatgyűjteményt ad a kezükbe. Ebben számos kis-és nagycsoportos gyakorlat és technika leírása megtalálható, melyeket más területen dolgozó, csoportos tanácsadást végző segítő szakemberek is beépíthetnek munkájukba.

A traumainformált megközelítésmód megismerése azonban hasznára válhat bármely addiktológiai, egészségügyi vagy szociális szakember és intézmény részére, hiszen voltaképpen azt jelenti, hogy az egyén vagy szervezet alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző traumákról, hogy ezek feldolgozatlansága milyen következményekkel járhat, mi hívhatja elő a traumatikus élményeket, mely megküzdési technikákat lehet alkalmazni ilyen esetekben, illetve hogyan lehet elősegíteni a felépüléshez szükséges biztonságos és támogató környezet megvalósulását.

A könyvet mindezek fényében jó szívvel ajánlom sérülékeny társadalmi csoportokkal foglalkozó szakemberek, így irodalomterapeuták számára is, ahogy Kaló Zsuzsa 2020-ban megjelent, a mostani kiadványt elméletileg megalapozó Bevezetés a szerhasználó nők világába című kötetét szintén, mely az interneten bárki számára elérhető.

Oberth Bettina, Köhler Kata, Kaló Zsuzsa és Sárosi Péter a Drogriporter Szabadegyetemen
Oberth Bettina, Köhler Kata, Kaló Zsuzsa és Sárosi Péter a Drogriporter Szabadegyetemen
Traumainformált csoportos tanácsadás szerhasználó nőknek és Bevezetés a szerhasználó nők világába könyvek
0 Megosztás
Ez is érdekelhet
A második kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Hansjürgens Anna Mária, Vermes Judit, F. Lassú Zsuzsa, Piispanen Kati és Békési Tímea /a szerző felvétele/

„Egy ilyen családban felnőni egy életprogram”

Ötödik alkalommal került sor az Elfeledett Gyermekekért konferenciára, ahol ismét a szenvedélybeteg szülők gyermekei kerültek a fókuszba. A jelenlévő segítő szakmák képviselői, pedagógusok, érdeklődők, vagy akár érintettek egyaránt hasznos információkat, és gyakorlatba átültethető tudást kaphattak a fő témát különböző irányból megközelítő és árnyaló előadások, kerekasztal-beszélgetések és műhelymunkák során.
Könyvek a mindfulness gyakorlásához

Lehetünk önmagunk motivációs trénerei

A címbéli mondat útravalóként hangzott el az általam is elvégzett, nyolc alkalmas mindfulness alapú kognitív terápia tréning záróalkalmán, melyet Dr. Schmidt Judit pszichiáter szakorvos, mindfulness tanár tartott másodmagával. Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy mit adhat ez a módszer a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyerekeinek, ám szerettem volna a szakembert is megkérdezni arról, milyen tapasztalatai vannak a mindfulness felhasználhatóságát, pozitívumait, illetve elsajátításának korlátait illetően.
Kormos Piroska és Frankó András a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadójában

Sorstársakra találva

Apa, anya pia – három szó, ami így egymás mellé leírva sokak számára egy fájdalmas gyermekkor, egy egész életre kiható trauma jelentésével bír. Ez a három szó egyben egy könyv és egy ehhez szorosan kapcsolódó segítő csoport elnevezése is, melyeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata hívott életre, azzal a céllal, hogy szenvedélybeteg szülők immár felnőtt gyerekei számára mankót kínáljanak a feldolgozáshoz és a felépüléshez vezető úton.