Apa üvege

Szabadulás a palackból – Artur Gębka Apa üvege című könyvéről

Újabb kiadvány látott napvilágot, amely a szenvedélybeteg szülők gyermekeivel foglalkozik! A Pagony Kiadónál megjelent Artur Gębka és Agata Dudek Apa üvege című képeskönyve, melyben egy gyermek szemszögéből követhetjük nyomon az édesapa alkoholfüggőségét és felépülését. A kötetről a kiadó felkérésére írtam ajánlót.
0 Megosztás
0
0
0

Hogyan éli meg egy gyermek, ha valamelyik szülője alkoholproblémával küzd? Ezt mutatja be a nehéz témához érzékenyen közelítve Artur Gębka és Agata Dudek képeskönyve. A főszereplő, Emil, egyik nap szembesül vele, hogy a nappalijukban megjelent egy üveg, amely azzal párhuzamosan növekszik, ahogy az apukája viselkedése nyugtalanító módon megváltozik.

A jelenség mindinkább magára vonja mindenki figyelmét. Az anyukája eleinte azt tanácsolja Emilnek, hogy ne vegyen róla tudomást, ám ez egy idő után neki is nehézséget jelent, és eljön az a pillanat, amikor már nem marad számukra hely a lakásban az egyre jobban elhatalmasodó palack, avagy a függőség mellett, amely végül teljesen elzárja tőlük az apát. A probléma túlnő a családon, de reményt kapnak a változásra egy különleges segítő személyében. Az ő támogatásával elkezdődhet, nemcsak az apa, hanem mindannyiuk gyógyulása.

Dinoszaurusz és elefánt a nappaliban – csak két példa arra vonatkozóan, hogy az utóbbi években hogyan mutatták be igen szemléletesen különböző kiadványok, miként lehet jelen a szenvedélybetegség a családban, amelyet mindenki érzékel, mint fennálló problémát, de igyekeznek nem tudomást venni róla. Ami lássuk be, lehetetlen, hiszen, ahogy az Apa üvege könyvből is hangsúlyosan kirajzolódik, a ki nem mondás, az elzárkózás csak súlyosbítja a függőség minden családtagra kiterjedő negatív hatásait.

Különösen igaz ez a gyerekekre, akik rendkívül szenzitív módon a szüleikkel és környezetükkel kapcsolatos minden apró változást érzékelnek, és ha nem tudatosítják bennük, hogy ezekre nincs ráhatásuk, akkor ez a későbbi életükre is komoly hatással lehet. Számukra ugyanis sokkal nehezebb azt feldolgozni, hogy a szüleikkel, gondviselőikkel, akiket feltétel nélkül szeretnek és megbíznak bennük, valami nincs rendben, mint arra a következtetésre jutni, hogy azért történik mindez, mert velük van probléma, ők nem elég jók.

Habár pontos adatok és kutatások Magyarországon nem állnak rendelkezésre arra vonatkozólag, hogy hány tizennyolc év alatti gyerek él olyan családban, ahol legalább az egyik szülő problémás alkoholhasználó vagy alkoholfüggő, azonban becsült számuk minimum négyszázezerre tehető. Ez a szám önmagában is jelentős, ám ha azt is hozzávesszük, hogy a gyermekek személyiségfejlődésére nem csak a szülő, hanem a nagyszülő, vagy bármely közelebbi rokon szerhasználata is negatívan hathat, akkor nem nehéz belátni, hogy egy igen komoly társadalmi problémáról beszélünk.

A szenvedélybetegségben érintett családokban a gyermekek sokszor különböző, szerepeknek nevezhető viselkedésformákat (hős, bohóc, fekete bárány, elveszett gyermek) sajátítanak el tudattalanul annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez és megvédjék magukat. Ezeknek a szerepmintáknak az alkalmazása felnőttkorukra is jellemző maradhat, számos életvezetési és egészségügyi problémát okozva számukra. A negatív gyermekkori élményeikből kifolyólag később olyan gondokkal küzdhetnek, mint például az érzések kimondásának nehézsége, a túlfejlett felelősségérzet, a bizalmatlanság és az elszigetelődés.

A függő szülők mellett gyakran felcserélődnek a szerepek, azaz a gyermekek idejekorán saját szüleik, nagyszüleik, nemritkán testvéreik szüleivé kényszerülnek válni. A parentifikáció során életkorukhoz nem mérhető feladatokat és felelősséget vállalnak, gyakran érzelmi támaszául szolgálnak a szenvedélybeteg szülőnek. Így próbálják erőn felül, kompetenciahiányuk ellenére is egyensúlyba hozni a diszfunkcionálisan működő családi rendszert. Mivel vállalt szerepüket soha nem tudják teljes egészében betölteni, ezért a későbbiekben markáns jellemzőjükké válhat az alacsony önértékelés, a bűntudat, a szégyen, az üresség és az értéktelenség érzése.

Mindezeken felül az átlag populációhoz képest hatszor nagyobb eséllyel válhatnak maguk is nagyivóvá vagy függővé, ami egyben azt is jelenti, hogy a szenvedélybetegséggel küzdők igen nagy százaléka olyan családban nő fel, ahol már korai életéveiben találkozik ezzel a problémával. Éppen ezért lenne fontos, hogy minél hamarabb segítséget kapjanak.

Szerencsére idehaza egyéni és csoportos lehetőségek is rendelkezésre állnak a szenvedélybetegek gyermekeinek és hozzátartozóinak támogatására. Az egyik legismertebb önsegítő közösség az Alkoholisták és rendellenesen működő családok felnőtt gyermekei, azaz az ACA, de szintén célzott segítséget nyújtanak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata által életre hívott, szenvedélybeteg szülők felnőtt gyerekeinek szóló Apa, Anya, Pia (AAP) elnevezésű, továbbá kamaszok számára szervezett csoportjai is.

Ma már több témával foglalkozó könyv, illetve tájékoztató kiadvány érhető el a szakemberek, a szülők, az érdeklődők, és természetesen a problémában érintett felnőttek és gyermekek számára. Ez utóbbiak a kicsiknek is befogadható módon és érthető nyelvezettel közelítenek a nehéz témához, segítségükkel pedig könnyebben kifejezhetővé válhatnak érzéseik, megéléseik, nehézségeik.

A 2023-ban Lengyelországban az Év Gyermekkönyve díjat elnyerő Apa üvege ezen kötetek sorába illeszkedik, méghozzá igen kiemelkedő módon, művészi igényességű, rendkívül kifejező erejű illusztrációival, és a gyermek nézőpontjára, az általa megéltekre fókuszáló történetvezetésével. Egyik legnagyobb érdeme pedig, hogy tudatosítja az olvasóban, a probléma orvosolható, lehet külső segítséget kapni, nem kell, hogy ez a teher kizárólag a családtagokra háruljon.

A könyvet jó szívvel ajánlom mindazon szülőknek, akik szeretnének lehetőséget teremteni arra, hogy gyermekük számára a függőség ne egy mindenki által érzékelhető, de kimondhatatlan tabuként legyen jelen a családban. Emil története remek alapot biztosíthat számukra egy őszinte, megértő és támogató beszélgetéshez. Azonban a kiadványt bárki bátran kézbe veheti, aki azt az elvet vallja, hogy a gyermekekkel érdemes szót ejteni olyan problémákról, melyek az ő életükben is aktuálisak lehetnek, például egy barátjuk, osztálytársuk által. Az Apa üvegéhez hasonló, érzékenyítő jellegű gyerek és ifjúsági könyvek segíthetnek abban, hogy olvasóikból empatikus és elfogadó fiatalok, majd felnőttek váljanak.

Az ajánló a Pagony Kiadó blogján jelen meg, és ide kattintva olvasható.

A kötet pedig itt rendelhető meg.

0 Megosztás
Ez is érdekelhet
Újraépített életek -Történetek szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeiről könyvborító

Fekete lyukból törni a fény felé

A gyógyulás első lépése, ha feltárjuk a múltat és megpróbáljuk megérteni a szüleinket és a miérteket – írja Békési Tímea és Dr. Kassai Szilvia Újraépített életek - Történetek szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeiről című könyvük bevezetőjében, és ennek jegyében komplex kulcsot is adnak olvasóik kezébe, hiszen azon túl, hogy bemutatják, milyen specifikus nehézségeket okozhat a függőség családi terhe, tizenhárom felszabadítóan őszinte személyes történeten keresztül a megküzdés és a feldolgozás egyéni módozataival is megismerkedhetünk.
Susan Forward Mérgező szülők könyvborító

Könyvek, amik segítettek jobban megérteni a családom és saját magam működését, 3. rész – Susan Forward: Mérgező szülők

A könyv, amitől már akkor rosszul vagyok, ha csak véletlenül megpillantom a polcomon. Valahol számomra a blaszfémia határát súrolja. Bűntudatom volt attól, hogy a kezembe vettem, és ez az érzés olvasás közben is csak lassan enyhült. Most, hogy elhatároztam írok róla, gyomorgörcsöm van. Nem nehéz kitalálni miért. A tiszteld apádat és anyádat mélyen belénk ivódott tanításának mutat be, nem csak jelképesen, hanem úgy egyenesen, a szeme közé. Alkalmatlan, irányító, alkoholista, lelkileg vagy fizikailag bántalmazó, erőszaktevő szülők – a könyv arra világít rá, hogy bár a gyerekeiknek okozott sérülés mértéke határozottan más, a seb jellege mégis azonos, és hasonlóan nehezen gyógyuló.
Caroline Knapp Pia című könyvének borítója

Folyékony önvédelem – Caroline Knapp: Pia. Egy lovesztori

„Megpróbálni leírni az alkoholistává válás folyamatát olyan, mint megpróbálni körülírni a levegőt” – írja Caroline Knapp, aki Pia című önéletrajzi könyvében mégis erre tesz kísérletet. Saját szenvedélybetegsége ok-okozatiságának egészen komplex rendszerét mutatja be, a szülők viszonyától kezdve, saját evészavarán és szexuális problémáin át, egészen a felépülés mindennapi kihívásokkal járó küzdelmes útjáig.